2015. július 30., csütörtök

Családi adókedvezmény 2015/2016

Családi adókedvezmény 2015 - 2016 évre
Változások történtek a családi adókedvezmény 2015 évi szabályozásában. A családi adó- és járulékkedvezmény az egyik legnagyobb jövedelempótló ellátás, amely sok százezer magyar családnak jelent nagyon komoly segítséget a napi megélhetés biztosításában. Ebből következően minden olyan módosítás, amely ezt az ellátást érinti, nagy érdeklődésre tarthat számot. Köztudott, hogy a kormány célja, hogy megállítsa hazánk népességének a fogyását, amelyhez az egyik legfontosabb eszköze a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások számának, illetve összegének a növelése. A kormány céljának elérése végett folyamatosan finomítja az ellátásokat érintő szabályozásokat, hogy azok, lehetőleg minél inkább gyakorlatiasabbá, és felhasználhatóbbá váljanak. Nézzük is meg, hogy mit is kell tudnunk a családi adókedvezmény 2015. évi változásairól. 

A családi adókedvezményt azok után a gyermekek után lehet igénybe venni, akikre nézve az igénylő családi pótlékban részesül, és akik egyben kedvezményezett eltartottnak számítanak. Az igénylő felé feltétel, hogy rendelkezzen adó és járulékköteles jövedelemmel. A családi adókedvezmény igénylése szempontjából kedvezményezettnek számít a magzat, fogantatásnak 91. napjától, a gyermek, akire nézve a magánszemély családi pótlékra jogosult, a gyermek, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult, és végül a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül.
 
Változások, amelyek 2015. január 01-én léptek érvénybe. Az első módosítás, egy pozitív változást jelent, ugyanis kiterjesztésre került a jogosultak köre. Ez azt jelenti, hogy 2015-től a családi pótlékra jogosult szülő, családi pótlékra nem jogosult házastársa is megigényelheti a családi adókedvezményt. További változás, hogy, ha a magánszemély az összevont adóalapját képező jövedelmét olyan kifizetőtől kapja, aki adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adhat a kifizetőnek. Fontos, hogy a munkáltató által elkészített adóbevallásban fel legyen tüntetve azoknak a gyermekeknek az adóazonosító jele, akikre nézve a családi adókedvezményre jogosult a magánszemély.

A családi adókedvezmény 2 gyermek esetén 2016. január 01-től fog várhatóan emelkedni 2.500 Ft-tal, minden évben, egészen 2019-ig, amikorra is, a kedvezmény mértéke el fogja érni a jelenlegi dupláját. 2015-ben a járulékkedvezmény mértéke 1 és 2 kedvezményezett gyermek esetén, az összevont adóalapot 62.500 Ft-tal csökkenti, míg 3 vagy több gyermek esetén, gyermekenként 206.250 Ft-tal. Az adókedvezmény kiszámításánál már nem csak a fizetendő adóból lehet leírni a kedvezményt, hanem a 7 % egészségbiztosítási járulékból, és a 10 % nyugdíjjárulékból is, így akik eddig minimálbérrel voltak bejelentve, azok is maximálisan ki fogják tudni használni a kedvezményt 2 gyermek esetén.

Ezt kell tudnia a családi adókedvezményről!

A családi adó kedvezmény lehetőségnek óriási jelentősége lesz 2015 - 2016 év során is a családok életében, anyagi helyzetüket nagymértékben befolyásolja, hogy mennyi kedvezményre jogosultak. A legfontosabb, amivel tisztában kell lenni, hogy az adókedvezmény ettől az évtől kibővítésre került, még pedig azoknak a köre bővült, akik igénybe vehetik. Ezen felül új dolog ebben az ügyben, ,hogy a 16 százalékos szja mellett az adókedvezmény már kiterjed a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékra, valamint a 10 százaléknyi nyugdíjjárulékra is. Forintban meghatározva az adókedvezmény változatlan, tehát gyermekenként egy hónapra 1 és 2 gyermek esetén 10.000 forint vonható le, három, illetve több gyermekes családban pedig 33.000 forint.

A családi adókedvezmény 2015 - 2016 években elsősorban azokat a családokat fogja kellemesen érinteni ahol három, vagy ennél több gyermek van, hiszen ha végzünk egy gyors számítást, akkor kiderül, hogy három gyermekre tekintettel havi 300 ezer forintos bruttó jövedelemmel számolva nettó 51.000 forinttal növekszik meg család bevétele. Nem lesz azonban ilyen számottevő a növekedés ott, ahol egy, illetve két gyermek van, hiszen az szja levonását követően már nem marad fenn akkora összeg, melyből még a továbbiakban jelentős kedvezmény lehetne érvényesíthető főként úgy, hogy esetleg mind a két szülő szeretné a kedvezményt érvényre juttatni.


Minden szülő érvényesítheti magánszemélyként a családi adókedvezményt akkor, hogyha olyan gyermeket nevel, aki után családi pótlékot folyósítanak, illetve aki után jár a családi pótlék. nem érvényesíthető azonban abban az esetben, ha valaki gyámi minőségben vagyonkezelői joggal felhatalmazott, vagyonkezelő eseti gondnoki minőségben, valamint nem érvényesíthető a kedvezmény amennyiben a gyermek gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll, vagy gyermekotthonban nevelik, illetőleg az egyébként a családi pótlékra jogosult személy büntetés végrehajtási intézményben van. Jár viszont 2015-2016-ban is a családi adókedvezmény a várandós kismamáknak, illetve a vele egy háztartásban élő házastársnak is, valamint annak a gyermeknek, aki saját jogon kapja a családi pótlékot. A családi adókedvezményt egy személyre tekintettel természetesen egy alkalommal lehet csak érvényesíteni, azonban a kedvezmény megosztható, így a szülők mindketten feltüntethetik a megosztott összeget az adóbevallásukban.

Ami a családi adókedvezmény
2015-2016-os érvényesítését illeti, érdemes megjegyezni, mi is ennek a menete. Az érvényesítést az adóbevallást megelőzően, illetve azzal egy időben kell megtenni, tehát a bevallás előkészítésekor igen lényeges, hogy minden érintett tisztában legyen azzal, mit kell tennie. Egy erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltése az első lépés, melyet itt a mi oldalunkon azonnal el is lehet érni, letölteni és kinyomtatni igen egyszerű módon. Amennyiben hozzálátunk az adózást megelőző papírok, iratok kitöltéséhez, majd leadásához, az itt letölthető nyomtatvány már természetesen minden aktuális kérdést tartalmaz, tehát minden további nélkül használható, hogyha esetleg a munkahelyünk nem bocsátja rendelkezésünkre. Nagyon oda kell figyelni az adatok beírásakor, és főleg arra, hogy a megszabott határidőn belül a nyomtatvány leadásra kerüljön, nehogy kicsússzunk az időből. Akkor ugyanis, hogyha beleesünk ebbe a hibába és a munkáltatónk nem kapja kézhez időben a nyomtatványt, könnyen lecsúszhatunk a családi adókedvezmény érvényesítéséről, ami igen csak nagy anyagi veszteséget okozna, hisz ebben az esetben a munkáltató az adatközlés hiányában nem tudja és nem is fogja figyelembe venni az igényünket, mivel ez a formanyomtatvány, melyen a családi adókedvezmény igényünket bejelentjük, egyben az adóelőleg nyilatkozatunk is.

A gyermekek után járó adókedvezmény nagyon fontos. Ez a támogatás is elsősorban a gyerekeknek a számától függ, így mindenképpen utána kell járnunk annak, hogy mennyi adókedvezményt kapunk gyerekenként, ugyanis a családi költségvetés kiszámításánál nagyon sokat számít ha tudjuk, hogy mennyi kedvezmény jár egy - egy gyerek után. Az adókedvezmény egy rendkívül fontos törvény, hiszen családok ezreinek és tízezreinek segít ez az egyetlen szabály, ami olyan mértékben tudja támogatni a gyerekes családokat, hogy a nehéz körülmények között élőknek is igen nagy segítséget jelent.
 
A családi adókedvezmény összegének számítása során 2 gyerek esetében az összevont adóalapból 125.000 Ft kerül levonásra, ami azt jelentheti, hogy gyermekenként 62.500 Ft. Tehát a nettó jövedelem 20.000 Ft-tal fog megnőni, azaz kétszer 10.000 Ft-tal. Nagy lépés lesz 3 kedvezményezett vagy eltartott esetében, ekkor ugyanis az igénybe vehető adókedvezmény mértéke eléri a 618.750 Ft-ot, azaz háromszor 206.250 Ft-ot, ugyanis 3 eltartott után már gyermekenként 206.250 Ft kedvezmény jár. A nettó jövedelem ebben az esetben 99.000 Ft-tal, azaz háromszor 33.000 Ft-tal fog nőni. Az igénybe vehető kedvezmény összege nem nő háromnál több eltartott esetén, tehát 4, 5 vagy akár 10 gyermek esetén is 618.750 Ft a maximális mértéke.

Tehát mindenképpen érdemes a családi adókedvezményről beszélni és igénybe venni, hiszen ez azon kedvezmények közé tartozik, amivel segíteni tudjuk családunkat és mindenképpen jól jöhetünk ki abból, hogy ha alkalmazzuk ezt. Persze mindenben kérhet segítséget, hogy ha nem biztos a dolgában, ráadásul ehhez nem kell szakember segítségét kérni külön, mivel a munkáltató minden szempontból tisztában kell legyen az adókedvezmény kérdésével. Az azonban nagyon fontos, hogy az adókedvezményre való jogosultságot minden évben időben kell igazolni, mert ha ez nem történik meg, akkor bizony eleshet a család ettől a jelentős plusz bevételtől.

2015. július 29., szerda

Szigorított családi kedvezmény 2015/2016

Szigorított családi kedvezmény

Eddig a családi kedvezmény érvényesítéshez írásbeli nyilatkozatot kellett tenni a a jogosultságról, (magzat esetében a várandósságról) úgy, hogy fel kellett tüntetni - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. Ha éppenséggel volt adóazonosító jelük, akkor persze be lehetett írni azt is. Ez azonban megváltozott.

Mégpedig így:

48§„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat , személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot — a változás bejelentésének kötelezettsége mellett — közösen teszik meg.

A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető — az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával — a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat ) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést.”

Most akkor csak kártyája nincs a gyereknek, de jele van?

Mivel a 2008. december 8-a után született gyermekek esetében automatikusan elkészül és kiküldésre kerül az adókártya, így ezen dátum előtt születetteknek kell igényelniük adókártyát. A 2006. január 1-je után születetteknek a hatóság generált adóazonosítót, csak nem küldte ki, míg a 2005. december 31-éig születetteteknek meg még csak nem is generáltak.

Tehát akik 2008. december 8-a előtt születtek és még nem rendelkeznek adóazonosító jellel, illetve adókártyával, azok a '15T34-es nyomtatványon igényelhetik meg.

Ne menjen haza, ha le akarják rázni!

A 15T34-es nyomtatvány mellé csatolandó dokumentumok az igénylés során:

-  14 év alatti gyermek részére történő igénylés esetén csak a gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében kell születési anyakönyvi kivonat illetve szükség lesz még a lakcímigazoló lapra/kártyára is.

- 14 év feletti gyermek részére történő igénylés esetén a személyazonosításra alkalmas igazolvány és a lakcímkártya szükséges

Meghatalmazás pedig csak akkor kell, ha nem az igénylő vagy törvényes képviselő (pl.: szülő) jár el!

Nyugdíjszabályok 2015 és 2016-tól, korhatár



Nyugdíjszabályok 2015 és 2016-tól, korhatár, ellátás összeg, utalások ! Ki mikor megy nyugdíjba ? Mennyi nyugdíjat kapunk ?


Nyugdíjszabályok 2015 és 2016-tól, korhatár, ellátás összeg, utalások ! Ki mikor megy nyugdíjba ? Mennyi nyugdíjat kapunk ?
Évről-évre felmerülő kérdés, változnak-e a nyugdíjjogosultsági szabályok az új évben, mikor lehet nyugdíjba vonulni, mekkora lesz a nyugellátás összege. A valorizációs szorzószámok közzététele márciusban történik, így addig nem tudni, mennyi lesz a 2015-ben megállapított nyugdíj összege.


Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2015/2016-ra
2014-ben az öregségi nyugdíjjogosultság szabályai nem változnak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.



Első feltétel - nyugdíjkorhatár

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár
  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2013-ban az 1951-ben született hölgyek és férfiak töltötték be öregségi nyugdíjkorhatárukat, a 62. életévet.
2014-ben az 1952. első félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követő 183. napon.
Az 1952. második félévében születettek már csak 2015-ben érik el nyugdíjkorhatárukat.
Második feltétel - szolgálati idő
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Harmadik feltétel - a biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony
  • sem Magyarországon,
  • sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
  • sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat fenn.
Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.
A nyugdíjazás legkorábbi időpontja
2012-től, így 2014-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjbavonulási lehetőségek megszűntek.
Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetősége áll rendelkezésre.
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.
A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.
Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.
Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.
Van-e legvégső határ?
Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Döntő szempont – a nyugdíj összege
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között: ha 2013-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2013. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2014. évi éves nyugdíjemelésben.
Ha 2014-től történik a nyugdíjbavonulás, a 2014. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2015-ben következik be.
A 2014. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintreigazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2014-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.  (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Ha 2014-ben mégis a korábbi év, 2013-ban történő nyugdíjmegállapítás mellett döntünk, a 2014-ben benyújtott kérelem megfelelő határidőben történő visszavonása mellett (Tny. 74.§) lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (köztük a biztosítási jogviszony hiánya is) már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2013-ban megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).
A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2014/2015-re esetleges változás jelenleg nem ismert.

Korkedvezményes nyugdíj 2015– új szabály 2015 január 1-jétől



Czomba Sándor a korkedvezményes nyugdíjról az M1 Az Este című műsorában is beszélt. Kifejtette, a kivezetéséről már döntött a kormány, de arról érdemes tárgyalni, hogy milyen más módszerekkel lehet segíteni az egészséget jobban igénybe vevő szakmákban dolgozókat. A problémamegoldásban azonban állami szerepvállalás nem lehet - nyomatékosította
Január 1-jétől a korábban bányász munkakörben dolgozók meghatározott feltételek mellett a korábbinál előnyösebb előírások mellett jogosultak korkedvezményes nyugdíjra. Ki jogosult még korkedvezményes ellátásra?
2015. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább három évet eltöltött bányász abban az esetben is jogosult egy év korkedvezményre (vagyis a korhatár betöltése előtt veheti igénybe az ellátást), ha nem szerezte meg a tíz év korkedvezményre jogosító időt. Ezt a kedvezményt azonban kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés vagy bányabezárás miatt szűnt meg.

Korkedvezményre egyébként a 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személyek jogosultak. Így a férfiaknak ehhez legalább tíz évig, a nőknek pedig legalább nyolc évig kell korkedvezményre jogosító munkakört betölteniük.  A férfiak a korkedvezményre jogosító munkakörben betöltött minden öt, a nők pedig minden négy év után kapnak egy-egy év korkedvezményt.

Korkedvezményre a szervezet fokozott igénybevételével járó, illetve az egészségre különösen ártalmas munkát végző munkakörben dolgozók szerezhettek, szerezhetnek jogosultságot.

2015-től már nem szerezhető további jogosultság.


 
 


Nyugdíjkorhatár 2015: Ki vonulhat nyugdíjba 2015-ben?
Korhatár előtti ellátások 2015

Adókártya igénylés 2015 (2008. december 8-a előtt született gyerekeknek)

Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése


Nyomtatványa: 15T34

Ingyenes nyomtatvány, amely
  • a NAV internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető vagy
  • ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.
Az Adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az Adatlap kitöltése előtt a változásokat szíveskedjen figyelemmel kísérni, és az Adatlap legfrissebb verzióját kitölteni.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben elektronikus úton tesz eleget bejelentési / változás bejelentési kötelezettségének, az adatlapot kizárólag egy példányban kell benyújtania az Ügyfélkapun keresztül.
Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) kívül a - bármely hálózatból hívható - 06-40/42-42-42 kék számon is érdeklődhet.

Melléklet:  
Első igénylés esetén:

  • Jogszabály szerint nem kötelező, azonban 14 év alatt az önkéntesen csatolt születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazoló lap/kártya benyújtása - az ügyintézést elősegítik. (2008. december 8. után született gyermekek esetében automatikusan elkészül és kiküldésre kerül az adókártya!)
  • 14 év felett személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú jogosítvány, lakcímigazoló kártya,
  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya
  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat.


Lakcímkártyával, szálláshely bejelentővel nem rendelkező külföldi állampolgárok esetében csak az adókártya igénylő lap leadása lehetséges, az adóazonosító jel generálása a kizárólagos illetékességi szabályok alapján történik, a budapesti székhelyű Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságán.


Adókártya elvesztése, megrongálódása, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén:
  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya
  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya
  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat
  • az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3.000 Ft, melyet az állami adóhatóság Igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla elnevezésű 10032000-01079074 számú számlájára készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálati helyeinken pedig bankkártyával is meg lehet fizetni.
Levelezési cím bejelentése esetén:
  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya
  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya
  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat